HARMINC

Kirtan Loor a legszívesebben reszketett volna mérgében, de a kétségbeesése elnyomta indulatát. Tudta, hogy a napjai meg vannak számlálva, és egy petákot nem ér már az élete. Tudta, az egyetlen oka, hogy még életben van, az, hogy Ysanne Isard élvezi a helyzetet, élvezi, hogy félelemben és rettegésben tartja őt.

És bár a biztos halál vár rá, mélységesen csodálja Isardot, amiért ilyen kitűnően fel tudta használni őt, Zsinj hadurat és az új Köztársaságot a játékaihoz. Valószínűleg a Zsiványkommandó is a játékszerévé vált volna, ha a hadműveletük nem fullad kudarcba - és ha én nem játszadoztam volna el velük.

Huszonnégy órával az alderaani csapda után Zsinj hadúr a birodalmi HoloNet épen maradt csatornáján üzenetet küldött a Coruscantra, melyben közölte, hogy az embereivel megtámadta a bactaszállítmányt, mert értesülései szerint a bacta fertőzött volt, és csak súlyosbította volna a Krytos pusztítását. Később azt is állította, a Zsiványkommandó is ott volt, és tudtak a szállítmány fertőzöttségéről, mégis a Coruscantra akarták vinni, hogy „végre megszabaduljanak attól az exo-szeméttől", amit a Birodalom hagyott rájuk. Azt mondta, nem volt más választása, mint megsemmisíteni a konvojt meg a Zsiványokat. Azután meg felszólította az embereket, hogy menesszék az új Köztársaság kormányát, és gyülekezzenek az á zászlaja alatt.

A világszerte sugárzott üzenettel csak egy baj volt, mégpedig az, hogy alig hat órával követte egy, a konvoj támadásáról szóló hivatalos jelentés. Ezt a jelentést a kormány adta ki, és holofelvételeket, továbbá a Zsiványkommandó tagjainak kommentárjait is tartalmazta. Zsinj állítása, miszerint megsemmisítette az egységet, ilyenformán hamisnak bizonyult, s ettől üzenetének többi része is elveszítette a hitelét.

Loor megrázta a fejét. Nyilván Isard juttatta el a konvojról szóló információt Zsinjnek. Az ő jelentése pedig a Zsiványkommandó lekoppintásáról bizonyára késve érkezett el hozzá, ezért nem tudta azt is időben Zsinj kezére játszani. Loor csupán tizenhat órát adott Isardnak, hogy megtudja, mire készül, Zsinj üzenetének időpontja mégis azt sugallja, hogy alig egy napjába került csak, mire az Iron Fistet az Alderaan-rendszerbe vitte.

Mindez azt jelentette, hogy a Loornak küldött információ, amely a Zsiványok akciójára figyelmeztetett, valamilyen módon Isardhoz is eljutott. Erre az információra támaszkodva lépett Isard akcióba, Loor üzenetét csak azután kapta meg. A jelek arra mutattak, hogy Zsinj nem várta meg, amíg az osztag felbukkan - egyszerűen lecsapott, és megsemmisítette a konvojt. A Zsiványkommandó már a múltban is belezavart a terveibe, s most itt volt a lehetőség, hogy visszavágjon nekik, és hitte is, hogy sikerült. A szennyezett bactáról szóló mese arra volt jó, hogy enyhítse az emberek felháborodását, amiért ennyi bactát megsemmisített.

A bacta elvesztése valóban nagy csapást jelentett Coruscant reménykedő lakosai számára. E mellé társult a másik hír, miszerint kevesebb ryllt sikerült beszerezni, mint amennyit reméltek. Az Ideiglenes Tanács egyes tagjai azt állították, hogy valaki elsikkasztotta a készlet egy részét, de a statisztikai adatokból kiderült, hogy egyszerűen csak elfogyott. A meglévő készlet, amit két hónapra tartottak elegendőnek, azért fogyott el hét hét alatt, mert megnőtt a fertőzöttek száma.

Loor mindebből rájött, hogy a kormány még mindig a Birodalom szellemével küzd; annak volt szokása sugallni az embereknek, hogy folyton az igazságot keressék a kormány kijelentései mögött. Az a tény, hogy a Köztársaság lényegében minden információt nyilvánosságra hozott, nem tartotta vissza az embereket attól, hogyne feltételezzenek még többet. A bizalomra megtanítani az embereket hosszú távú vállalkozás; a bizalmat megtanulni még hosszabb.

Ysanne Isard pedig végül megtanulta, hogy bennem már nem bízhat meg. Ha csak annyit tett volna, hogy az üzenetet késedelem nélkül továbbítja Isardnak, akkor Zsinj nem veszti el a hitelét a bacta elvesztésével kapcsolatban, és a Zsiványkommandó is megsemmisül. Amellett, hogy Isardnak nincs bizonyítéka arra vonatkozóan, hogy el akarta lopni a bactát, s a saját céljára hasznosítani, Loor tudta, Jégszívnek nincs szüksége bizonyítékra ahhoz, hogy megvádolja. Isard tudja, ő tisztában vele, a bacta elég hatalmat adhat a kezébe. Ha sikerrel járt volna, most vele egyenrangú ellenfele lehetne.

Csakhogy elhibázta.

A hibák Isard számára viszont nem sokat jelentenek. Anélkül is félreállíthat, amikor csak alkalma kínálkozik rá. Ez azt jelenti, hogy nekem kell lépnem, mielőtt Isard lép.

Loor megengedett magának egy hangos nevetést, és ettől valahogyan jobban lett. Vannak tervei, nagy tervei. Tervek a jövőre, és tervek a jövő elérésére.

Gavin Darklighter megköszörülte a torkát, és óvatosan benyitott Antilles parancsnok irodájába.

- Bocsásson meg, uram!

Wedge beesett arccal, fátyolos szemmel pillantott rá.

- Mit tehetek érted, Gavin?

- Beszélni szeretnék önnel, uram. Magánügyben.

Wedge kihúzta magát a széken, majd bólintott, és az egyik székre mutatott. Néhány gombot megnyomva eltüntette az adattáblája felett lebegő holografikus táblázatot. Az Gavin szemében úgy nézett ki, mint a szállásmester havi jelentése, de hátulról látta, így nem lehetett biztos benne.

- Mi a baj, Gavin?

Hogyan kezdjem? Gavin fészkelődött a széken, és a kezét bámulta.

- Ah, uram, én... mi, a Zsiványkommandó... szóval megtárgyaltuk az Alderaannál történteket. Igazán nehéz helyzet volt. Úgy értem, nekünk, a Kettes Egységnek duplán is rosszvolt, egyrészt a TIE-vadászok támadása miatt, másrészt mert ilyén mértékű pusztulást még nem láttunk.

Wedge bólintott, és megdörzsölte a szemét.

- Tudom. Részt vettem a kormánynak írt jelentés összeállításában. Zsinj hadúr Iron Fistje elsőrangú munkát végzett: elejétől a végéig szétzúzta a konvojt.

Gavin elgondolkodott.

- A többiekkel arról beszélgettünk, hogy meglehetősen higgadtan fogadta a dolgot: Mirax halálát, meg minden. Úgy értem, mindegyikünknél jobban ismerte Miraxot. Én csak akkor ismertem meg, amikor titokban a Coruscantra mentünk, de azonnal megkedveltem. Nem romantikus értelemben persze. Nem mintha valami bajom lett volna vele, de még én is észrevettem, hogy valami köze volt Corranhoz. Akárhogy is, emlékszem rá, amikor Lujayne Forge meghalt, ön sokat beszélt nekem róla, és az segített...

- Úgy érted, ki kellene beszélnem magamból a feszültséget?

- Nos, a legjobb barátai most nincsenek itt. Celchu kapitány a börtönben, Leia nincs a közelben, ön meg Mirax pedig közel álltak egymáshoz...

Wedge elmosolyodott és felsóhajtott, azután hátradőlt a székén.

- Méltányolom az igyekezeted, Gavin, jobban, mint hinnéd. Ami Miraxot illeti, még nem tértem magamhoz. Nem találták semmi nyomát se neki, se a Pulsar Skate-nek, így egyik énem abban reménykedik, hogy asztrogációs hibája volt, és valahol másutt bukkant ki, az Alderaantól jó messzire.

- Azt hiszem, mindannyian ebben reménykedünk, uram.

- Nevetséges persze, de nem is akartam elengedni. - Wedge a homlokát ráncolta. - Úgy tűnik, mindenki, akit ismertem, aki valaha a barátom lett, valamilyen módon a Birodalom áldozatává vált. A Halálcsillag ellen harcolva... nos, úgy meghalni, annak van értelme. De az a konvoj gyógyszert szállított egy beteg világra. Még ha a végzetük arra ösztönözte is az Ideiglenes Tanácsot, hogy lépéseket tegyen Zsinj hadúrral szemben, a haláluk értelmetlen volt, és én már belefáradtam a sok értelmetlen halál látványába.

Gavin felkapta a fejét.

- Megyünk Zsinj ellen?

Wedge megkocogtatta az adattábláját.

- Most gyűjtöm össze az információt, hogy mekkora haderő kell ellene. Még nem áll minden adat a rendelkezésemre, de ha ismerném se mondhatnám el. Mindenesetre a konvoj megsemmisítése kapitális célponttá tette Zsinj hadurat. Ackbar admirális mielőbb szeretné megkapni az adatokat, így nem sok időm van.

- Megértem, uram.

Wedge előrehajolt, és a könyökére támaszkodott.

- Nézd, Gavin, én nagyra értékelem, hogy eljöttél, és Miraxról szeretnél beszélni velem. Nem hiszem, hogy pillanatnyilag bele tudnék menni egy ilyen beszélgetésbe. Fáj a dolog, de majd megbirkózom vele.

Gavin bólintott.

- Igen, uram. - Ez puszta halogatás. - Ha úgy érzi, beszélgetni szeretne valakivel...

- Te leszel az első, akinek szólok - mondta Wedge mosolyogva, és tréfásan szalutált. - Most menj és pihenj! Ráfér a pihenés az egész osztagra. Ha tényleg megyünk Zsinj ellen, szeretném, ha pihenten indulnátok.

Borsk Fey'lya az asztala mögött állt, és krémszínű gereznáját simogatta a nyaka körül.

- Kérem, Asyr Sei'lar, fáradjon be! Megtisztelve érzem magam, amiért a Zsiványkommandó legújabb ásza meglátogat.

A fekete-fehér szőrű bothai tisztelettudón fejet hajtott, majd gondosan becsukta maga mögött az ajtót.

- Megtisztel, hogy az Ideiglenes Tanács tagja ismeri a nevemet.

- Ismerem, kedvesem, magát lehetetlen nem észrevenni. Eltekintve attól, amit a Zsiványok között művel, a Dan'kre partin is figyelemreméltó jelenség volt a minap. Kérem, foglaljon helyet! Semmi szükség a formalitásokra.

Fey'lya állva maradt, amíg Seilar le nem ült. Oly természetes erő és könnyedség rejtőzött a mozdulataiban, hogy Fey'lyának eszébe jutott az ifjúsága. Noha nemrég még ereje teljében volt, már kezdte érezni a korát.

Borsk Fey'lya arra is rádöbbent, hogyha most a lánnyal egyidős volna, biztosan udvarolni kezdene neki. Rendkívül vonzónak találta, és a bundájában átható fehéres foltok igazán veszélyes külsőt kölcsönöztek neki. A violaszínű szemében égő tűz igazán csábító volt, de korosabb létére - nem úgy, mint az emberek - visszafogta magát. Amíg az embereknél egy ilyen kaland a férfiasságot bizonyítaná, az ő esetében azt jelentené, hogy nem kellőképpen koncentrál az élet fontosabb dolgaira.

Például a hatalom megszerzésére.

- Szeretném kifejezni önnek a Bothawui lakóinak szóló gratulációmat és csodálatomat. Ön is jó úton halad afelé, hogy a nevét beírják a Bothawui hőseinek emlékkönyvébe, mint elődjéét, a Zsiványkommandó egykori tagjáét, Peshk Vri'sykét. Segített felszabadítani Coruscantot, és most az Új Köztársaság legnevesebb harcoló osztagában szolgál. A szülei igazán büszkék lehetnek magára, és a bothai szülők példaképül állíthatják magát a gyermekük elé.

- Köszönöm, kancellár. - Asyr lesütötte violaszín szemét. - Azt hiszem, a bothai szülők jobb pályát is találhatnak a gyermekeik számára, mint az enyém.

- Lehet, de én nem a Galen nevű emberrel való kapcsolatára gondoltam. - Fey'lya szándékosan ejtette rosszul Gavin nevét, s ezzel elérte, hogy Asyr szőre felborzolódott a hirtelen haragtól. - A fajgyűlölet nem ismeretlen fogalom a mi köreinkben sem, de az ön enyelgése azzal az emberrel csak a romantikus jellemvonásait gazdagíja. A maga Galenje láthatóan sok területen képes hasznosítani magát, elég, ha a Kre'fey esetet említem. Mi több, maga nagyon diszkréten viselkedik, tiszteletre méltóan diszkréten.

- Gavin a neve, Gavin Darklighter Az unokatestvére az első Halálcsillag megsemmisítésénél halt meg.

- A mi mártírjaink pedig azért, hogy a Szövetség megsemmisíthesse a második Halálcsillagot. Így válik a két hősies tett a mi történelmünk részévé. - Fey'lya felemelte a kezét, hogy csendre intse Asyrt. - Kérem, bocsásson meg, amiért magánügyének említésével megharagítottam! Nem akartam kellemetlenséget okozni vele. Megértem, ha ilyen kapcsolat létrejön két lény között, akik megosztják egymással a veszélyeket is. Mások azonban másképpen szemlélik a dolgot.

- Köszönöm, kancellár- mondta Asyr, és összevonta a szemöldökét. - A bothai közösség más tagjai sokkal nagyobb méltósággal kezelik a fajgyűlölet kérdését.

- Ami egyáltalán nem jó dolog. Ha megengedi, tudnék segíteni ezen a problémán. Bőségesen nyílik lehetőségem arra, hogy különféle csoportokkal tárgyaljak... bothaiakkal és másokkal is, itt és a Bothawuin egyaránt. Nem volna helyes, ha önt olyasvalami miatt marasztalnák el, amit nem tud kontrollálni. Én is voltam fiatal. Tudom, mennyire tud forrni az ember vére. Fel fogom használni a befolyásomat, hogy megváltoztassam az emberek véleményét.

- Ez nagyon kedves öntől.

- Örömmel állok a szolgálatára - mosolygott Fey'lya.

- Amikor idekérettem, reméltem, hogy a segítségére lehetek, de nem ez volt a meghívásom igazi célja.

Asyr továbbra is állta a tekintetét.

- Igen, uram?

- Ön tagja volt az osztagnak az Alderaan-rendszerben, ugye?

- Igen. Antilles parancsnokkal repültem. Sok hajót kilőttem az ő fedezete mellett.

- Értem. - Fey'lya két kezének ujjait egymáshoz szorította. - Az ön megérkezése a rendszerbe felkeltette a gyanakvó emberek figyelmét a Tanácsban és azon kívül is. Önök elkéstek, és a konvojt megsemmisítették.

A fiatal bothai nőstény összevonta a szemöldökét.

- Ha idejében érkezünk, akkor mi is elpusztulunk, ahogyan a konvoj.

- Hát persze, hát persze, e tekintetben szerencse, hogy elkéstek. Bebizonyosodott azonban, hogy Zsinj hadúrnak igaza volt, a bactaszállítmány fertőzött, szennyezett volt. Mintát vettünk az űrbe kiszivárgott és megfagyott bactából.

- Már megbocsásson uram, de az a bacta felrobbant, szétégett, és szeméttel keveredett. Nem csoda, ha szennyezettnek találták.

- Normális körülmények között igazat adnék önnek.

- És mit tart ez esetben normális körülménynek?

Fey'lya elnézőn mosolygott.

- A konvoj érkezésének időpontja nyilván Zsinj tudomására jutott. Amíg a thyferrai Xuc'phra frakció hasznosnak találta az üzletet az új Köztársasággal, addig a Zaltin frakció nyilván nem nézte ezt jó szemmel, és értesítette Zsinj hadurat. Természetesen azt a lehetőséget sem zárhatjuk ki, hogy kormányunk valamelyik tagja szabotálta a bactaszállítmányt.

- Ezt nem mondja komolyan. Ez a kijelentés Mon Mothmát és a többieket Ysanne Isarddal egyenrangú szörnyetegeknek feltételezi.

- Én természetesen nem hiszek ebben, de vannak, akik ezt lehetségesnek tartják. Attól félek, ez önt is érinti, mivel tagja a Zsiványkommandónak. - Kezével az asztalra támaszkodott, és előrehajolt. - Szeretném megóvni magát a közelgi katasztrófa kellemetlen következményeitől.

- Katasztrófa?

- A Zsiványkommandót egy harci különítmény részeként bevetik a Zsinj megbüntetésére indítandó akcióban. Úgy tűnik, az Alderaan-incidens miatt a Zsiványkommandó szálka lett egyes főtisztek szemében. Ha olyan feladatot bíznak magukra, amelyben elveszhetnek, az megoldaná a problémát. Nem mondom, persze, hogy ez fog történni, de megeshet, és én szeretném megakadályozni, hogy ez bekövetkezzen.

- Megakadályozni, hogyan? - emelte fel a fejét Asyr.

Fey'lya széttárta a kezét.

- Szeretném, ha készítene egy jelentést, amelyben közli, hogy a Zsiványkommandó késedelmét emberi mulasztás okozta.

- Egy ilyen jelentéssel megerősíteném az összeesküvés-elméletet.

- Ha az összeesküvés gondolata vezérelne engem, akkor igen, de én olyasmit sosem tennék.

- Soha? - Asyr felvonta a szemöldökét. - Ismeri a bothai mondást: „Sose hidd, hogy a jó lehetőség még nem bukkant fel."

- Akkor másképpen fogalmazok: sosem tennék olyat, hacsak nem teszi szükségessé az emberek mértéktelen hatalomvágya. Tudja, az emberek kegyetlenségének is van határa... erre éppen jó példa a Krytos-vírus. A Szövetség humán tagjai még nem emeltek kifogást az ellen, hogy képviseljük magunkat a Zsiványkommandóban, de ez nem jelenti azt, hogy soha nem is emelnek. - Fey'lya a karmával az adattábláján kaparászott. - Maga bothai. Születése okán felelőssége és kötelezettségei vannak. A jelentés megírása az egyik.

- Megértettem, uram - bólintott Asyr.

- Jól van. 72 órán belül várom a jelentését. Ne okozzon csalódást.

- Nem fogok, uram. - Asyr felállt, és fejet hajtott. - Megértem a kockázatot, és nem akarom kiérdemelni az elégedetlenségét.